Napjainkban a korábbinál tudatosabb, pszichológiailag nyitottabb időszakot élünk, 
így a társadalom összetétele, a generációk harca, sajátosságai, különbözőségei is sokszor vizsgált, vitatott téma. A generáció fogalma eredetileg inkább biológiai meghatározás: „A szülők és utódaik születése közötti átlagos időintervallum.” Ez átlagosan kb. 20-25 évet takar.

Mára a társadalom változása, az új technológiák megjelenése, az igények, értékrendszer módosulása és az új karrierlehetőségek eredményezték, hogy a generáció fogalma inkább szociológiai vonatkozásban értelmezendő. Így aktuálisan olyan személyek csoportját értjük ez alatt, 
akik ugyanabban a korszakban születtek, adott események, trendek, folyamatok alakítottak és kötnek össze, valamint azonos értékeket képviselnek. Fontos változás az is, hogy már nem kimondottan a földrajzilag azonos helyen élőket tekintjük egy csoport tagjainak, hiszen az „első globális generáció” megjelenésével a földrajzi és a kulturális határokat egyaránt áthágva, élményeik, életfilozófiájuk, tapasztalataik által összeköthető, egy időszakban élőket tekintjük egy nemzedék tagjainak. 
Vagyis már ebből is érezhetjük, hogy a generációk között hatalmas gondolatbeli, életvitelbeli különbségek vannak. De ugorjunk vissza a sor elejére és kezdjük a jelenlegi legidősebb generációval:

A veteránok generációja - 1946 előtt születettek (legalább 78 évüket betöltöttek)
Számukra nehezen emészthető a mai felgyorsult, technikailag fejlett világ. Klasszikus értékeket képviselnek, a kemény munkában, a család egységében, fontosságában hisznek. Számukra felfoghatatlan a folytonos rohanás, hogy miért nem tudnak a fiatalok kütyük nélkül létezni 
és a személyes kiteljesedés egyre növekvő fontossága is. Sajnos küszködés, tragédiák is érintik ezt a generációt közvetlenül vagy közvetetten szüleik által, átéltek háborús időket, háború utáni nehéz éveket, így a béke, a nyugalom, a családi harmónia megteremtését tartják életcélnak.

Baby boomerek generációja– 1946-1964 között születettek (78-60 év közöttiek)
Ők nyugodtabb társadalmi-gazdasági helyzetbe születtek, mint az előző vagy a következő generáció. 
A baby boomerek esetében jöttek létre a háborúk utáni civil mozgalmak és a hippikorszak is, Magyarországon viszont inkább a kötött munkaidő, az emberi kapcsolatokat magán és munkahelyi a szoros kapcsolattartás, összetartás. Természetesen a rendszerrel való küzdelem a világ ezen pontján is tapasztalható volt, de más léptékben haladva. Egyre jobban kitágult a világ számukra és az új fogyasztói társadalmi hatás, majd a rendszerváltás egy egész más valóságot hozott számukra. A családdal való színes időtöltést felváltotta a tv nézés ceremóniája. Míg a világ más pontjain megélték újonnan felfedezett szabadságukat, a színesebb mindennapokat, addig itthon próbálták a tv által felfedezni, mit is csinálnak, hogyan is élnek máshol. Kitartó, kemény munkával, amely gyakran, vagyis inkább túlnyomó részt a családdal töltött idő rovására ment, próbálták megteremteni, a most már elérhetőbbnek látszó nyugati mintát. 

Az X generáció– 1965-1980 között születettek (59-44 évesek)
Látva, hogy a családok gyakran szétesnek, a szüleik életét a munka uralja, de közben bizonytalanság jellemzi őket, az X generáció más szemszögből közelítette meg az élethez, boldoguláshoz való viszonyát. A nyugati kultúra és a fogyasztói társadalom jellemzői lettek mérvadóbbak, a hagyományos családi közösséggel szemben. 
A tudás, a gyakorlatias, rugalmas hozzáállás, a gyors reagálás, a nyelvtudás, a kapcsolatépítés és a korlátlan munkaidő lett a kulcs a siker eléréséhez, az előző generáció által ismert fizetett túlóra helyett. Ezáltal sajnos a munka világa lett a legnagyobb stressz és szorongást kiváltó tényező életükben, lecsökkent a magánéletre szánt idő, mely sajnos a fejtegetések szerint a náluk gyakorivá vált válások egyik okozója is lehet. Ellenben ez egy másfajta pozitív fejlődést is eredményezett, amely a következő generáció gyorsabb változását is segítette: Elkezdtek magukkal, saját igényeikkel, önmegvalósításukkal foglalkozni. A technikai fejlődés egyre nagyobb méreteket öltött, kénytelenek lettek beletanulni, 
napi szinten használni az eszközöket, felületeket legalább részben, így bár nem ezzel a tudással indultak el, digitális bevándorlóknak nevezhetjük ezt a generációt.

Látva a fenti három generáció sajátosságait összehasonlítva, nem meglepő, hogy a következő, Y, Z és Alfa generációk még több egyediséget, különbözőséget mutatnak. Velük a következő cikkünkben ismerkedhetünk meg.